Minden egyes nap kevesebb levél van a fákon,Lehullik egy-egy a földre miközben szomorúan dalol egy madár az ágon.Nevedet sírja a szél is, hiányod érzi az ég is.Könnyes szemeit próbálja törölni egy borús felhő, a Nap mögüle azt suttogja neki: Talán eljő....Várja- várja csendben a sötét éjszaka,aludni…

Micsoda csönd....Micsoda végtelen üresség ami utánad maradt.Utolsó érintésed melegsége szinte még érezhető a konyhapulton.A könyv amit utoljára olvastál ott pihen az éjjeliszekrényen... már sosem fejezed be.A ruháid amiket tegnap hanyagul csak ledobtál a székbe.. még mindig ugyanúgy hevernek,-majd…

Rajzoltam két pálcika embert a vásznamra, fehér háttér, fekete figurák.Élettelen volt mindkettő, arctalan, szívtelen.Egyszerre csak fény borult rájuk,színes lett egyformának tűnő, kis ruhájuk.Lelkük túl szárnyalta képzeletem,beléjük költözött a szivárvány végtelen.Egyik nyújtotta kezeit az…

Milyen távoli már az út mögöttem, milyen borús most az ég fölöttem.Milyen fájó most a csend,mennyire nincsen most bennem rend….Olyan halk már a szép szavad, az út előttem pedig csak szalad… rohannék utána de ólom a lábam, a súlyok alatt pedig már fáj a vállam…Milyen távoli már az út mögöttem,és…